Ízületi fájdalom kéz sérülés után
E-Klinika Kézsebészet Az egyetlen kézzel rendelkező élőlény az ember. A kéz a felső végtagunk fogó szerve, a hüvelykujj, többi ujjal történő szembeállítására csak az ember képes, ezzel a pontos fogást biztosítja.
Kéz felépítése: Az emberi kéz vázát 27 csont alkotja. Mozgását 33 izom biztosítja, melyek nagy része az alkaron helyezkedik el és inakkal kapcsolódik a kézhez. A kezet 3 ideg idegezi be, a vérellátását pedig két artéria biztosítja. A kéz tenyéri képleteit, egy lapos ínas lemez a tenyéri bőnye borítja, mely védi a képleteket és biztos fogást is segíti. Kéz és elsősorban az ujjak bőrének bőséges idegellátásának köszönhetően a kéz nemcsak a fogó hanem a tapintó szervünk is.
Kéz a fogás illetve a tapintás mellett a kommunikáció szerve is. Kezünket elsősorban az ujjainkat a rámutatás mellett különböző gesztusok kifejezésére illetve számolásra is használjuk. Az ember életében a kézujjak átlagosan 25 milliószor hajlanak be és egyenesednek ki.
Ízületi gyulladás áttekintés
Kézsebészetről általánosságban: Kézsebész feladata ellátni, megműteni a beteg vagy sérült kezet, csuklót, alkart illetve könyököt. Magyarországon is hosszú éveken keresztül, de még napjainkban is sokan kezelik a beteg vagy sérült kezet.
Általános sebészek, baleseti sebészek, ortopédek is végeznek kézsebészeti műtéteket.
A kézsebészeti szakképesítés szakvizsgával történhet. A kézsebészeti szakvizsga ráépített második szakvizsgaként szerezhető meg baleseti sebész traumatológusáltalános sebész, vagy ortopéd sebész szakvizsgával már rendelkező orvosoknak.
A kézsebészeti szakma fejlődése szükségessé tette a magyar kézsebészek számára is a felzárkózást a nemzetközi szinthez. Ennek eredményeként magyar szakkönyvek, kongresszusok nemzetközi kurzusok kerülnek megrendezésre, az ben megalakult Magyar Kézsebész Társaság szervezésében, melyen rendszeren mi is képezzük magunkat.
5 egyszerű váll ízület nyújtó gyakorlat - Dr. Schandl Károly
A megszerzett tudás ízületi fájdalom kéz sérülés után természetesen szükség van tárgyi feltételekre is. A kézsebész tevékenységét általában rehabilitáció követi, mely sokszor hosszabb és nehezebb, mint maga a műtét. Nagyon fontos, hogy ezt a beteg megértse és elfogadja, valamint betartsa a kézsebész utasításait.
Kopásos ízületi megbetegedés (arthrosis, osteoarthritis)
A kéz leggyakoribb betegségei: Ínhüvelygyulladás, pattanó ujj Ínhüvelygyulladás, az ínakat, illetve az őket körülvevő gyűrűk gyulladásos betegsége. Az inak az ínhüvelyben normális körülmények között könnyen csúsznak. Gyulladás következtében az inakon felrakódások, megvastagodások keletkeznek, minek következtében a csúszás akadályozottá, nehézkessé, fájdalmassá válik. Mikor az ín oly mértékben megvastagszik, hogy nem tud a gyűrűn átcsúszni, úgy ugrik át.
Ezt pattanó jelenségnek nevezzük.
Hajlító ín sérülés
Néha az ín teljesen elakadhat úgy, hogy a beteg nem is tudja az ujját nyújtani. Ok: Az igazi ok nem tisztázott, de több tényező is szerepet játszik a gyulladás kialakulásában.
Ismétlődő mozdulatokra kialakuló túlterhelés, tompa sérülések, bizonyos betegségek reuma, cukorbetegség, köszvény stb.
Tünetek: Az ínhüvely gyulladás fő tünete a fájdalom, mely mozgásra fokozódik, az ínhüvelyek felett tapintható megvastagodás, duzzanat. A pattanó ujj fő tünete a tenyérben levő ínhüvely szájadék érzékenysége, megvastagodása, az ujj mozgatásakor jelentkező pattanó jelenség. Kezelés: Célja a fájdalom illetve az elakadás megszüntetése: Gyulladáscsökkentő alkalmazása, nyugalomba helyezés, helyi injekciós kezelés. Amennyiben a betegség illetve a tünetek nem szűnnek meg műtéti kezelés jön szóba.
Az ín felszabadítása, csúszás helyreállítása, mozgásterjedelem visszaállítása. Carpal tunnel syndroma alagút szindróma A carpal tunnnel syndroma - vagy carpalis alagútszindróma - idegleszorítás a csukló területén.
A carpalis alagút szindróma akkor keletkezik, amikor a nyomás a csatornán belül valamilyen gyulladásos folyamat vagy térszűkítő folyamat következtében megemelkedik, s ez az idegre nyomást gyakorol. Amikor a nyomás eléri azt a szintet, mely az ideg működését befolyásolja, zsibbadás, fájdalom, villanyozás jelentkezhet a kézben ízületi fájdalom kéz sérülés után az ujjakban, súlyosabb esetben a hüvelykpárna izomzatának gyengülése, sorvadása.
Ok: Az ideg körüli nyomás számos több okból is megemelkedhet. A körülvevő inak duzzanata, gyulladása okozhat leggyakrabban nyomásemelkedést a csatornában. A kéz ismétlődő mozdulatok miatti túlterhelése, bizonyos sportágakban a csukló tartós túlnyújtása, nyomása pl. Csonttörések, csuklótáji ficamok, és ízületi gyulladás szűkíthetik a csatornát. Szisztémás betegségek pl. A zsibbadás elsősorban a hüvelyk, mutató, középső és ritkábban a gyűrűsujjban jelentkezik.
- Páll Zoltán Létrehozva:
- Ízületi gyulladás 3 oka, 4 tünete, 9 kezelési módja [teljes útmutató]
- Artrózis a térd 3 fokában
- Túlerőltetés és gyulladás is okozhat alkarfájdalmat
- Ízületi fájdalmak okai és kezelése
A panaszok éjszaka is fennállhatnak, jellemző tünet az éjszakai fájdalom. Gyakran csak bizonyos tevékenység során pl. A páciens ízületi fájdalom kéz sérülés után észleli, hogy fogóereje csökkent, gyakran kiejti a tárgyakat a kezéből.
Súlyosabb esetekben a hüvelykujj párna izmai elsorvadnak, továbbá az érzékelés az ujjak végén teljesen megszűnik, mely a kéz sérülékenységéhez vezethet.
Diagnózis: Idegvezetési sebesség vizsgálat, EMG vizsgálat a carpalis alagút szindróma diagnózisát megerősítheti és kizárhatja a más helyen létrejövő leszorítás lehetőségét pl. Nyaki gerinc röntgen vizsgálat a gerinc magasságában lévő leszorítást mutathatja. Ultrahang illetve MR vizsgálat segíthet a diagnózis felállításában.
Kezelés: A tünetek spontán javulása olykor műtét nélkül is előfordul ritkán. A kéz tehermentesítése, a csukló nyújtott helyzetű éjszakai sínezése csökkentheti a csatornán belüli duzzanatot, több helyet hagyva az idegnek.
Az ízületi fájdalom típusai
Gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése, vagy a carpalis csatornába juttatott gyógyszerek szintén a csatornán belüli duzzanatot csökkenthetik. Súlyosabb vagy nem javuló tünetek esetén sebészileg kell a csatornát felszabadítani. Az idegre gyakorolt nyomást a csatorna tetejét alkotó tenyéri szalag átvágásával érjük el.
A műtét kiegészítéseként az inakat körülvevő gyulladásos szövetszaporulatot is eltávolítják.
A kéz leggyakoribb betegségei - Súlypont Ízületklinika
A műtét után a bőrmetszés körüli hegérzékenység néhány hétig, esetleg hónapig fennállhat. A zsibbadás és fájdalom csukló ligament fájdalma különböző gyorsasággal múlhat el. A szorító erő visszatérése, a kéz eredeti aktivitásának helyreállása akár hónapokat is igénybe, attól függően, hogy a tünetek milyen hosszan álltak fenn.
Nyeregízületi arthrozis: Normál ízületben az ízfelszíneket üvegporc borítja, mely lehetővé teszi azok fájdalmatlan, súrlódásmentes mozgását az ízületben. Amikor a porcboríték elkopik, az ízület tönkremegy, arthrózisról beszélünk.
A hüvelykujj nyeregízülete a második leggyakrabban érintett ízület, melyben a kézen ízületi kopás-arthrózis jelentkezik. Általában 40 év fölött kezdődik, a menopausa után. Anatómiai, hormonális és biomechanikai okai lehetnek. Az ízületet érintő régebbi sérülések törés, ficam hajlamosíthatnak az arthrózis kialakulására. Tünetek: Az első tünetek a terheléskor fokozódó fájdalmak, a nyeregízületben csúcsfogáskor, markoláskor, a tárgyak hüvelykujj és mutatóujj közé fogásakor pl.
A hüvelykujj tartós használata, túlterhelése után időjárás változáskor is felléphetnek fájdalmak a nyeregízületben. A folyamat előrehaladtával már kisebb terhelés is panaszt okozhat. Az állapot romlásakor az ízület megnagyobbodhat, deformálódhat, a hüvelykujj mozgása korlátozottá válik.
Diagnózis: 2 irányú röntgenfelvétel a nyeregízületről. Kezelés: Korai stádiumban a nyeregízületi arthrózisnál megkísérelhető a konzervatív nem műtéti kezelés.
A hüvelykujj és nyeregízület nyugalomba helyezése, rögzítése, fizikoterápia, gyulladáscsökkentők, az ízületbe adott szteroid injekciók javulást hozhatnak.
Későbbi stádiumban műtéti ellátás, nyeregízületi plasztika válhat szükségessé. Dupuytren contrctura A Dupuytren-kontraktúra a tenyér bőre és vékony zsírrétege alatt elhelyezkedő bőnye kötőszövetes hártya betegsége. Sokan tévesen azt ízületi fájdalom kéz sérülés után, hogy ez a probléma a tenyér hajlító inait érinti, pedig erről szó sincs, a bőnye ezek fölött és zsírréteg alatt helyezkedik el. Magát tenyérzsugort tulajdonképpen ennek a kötőszövetes hártyának a jóindulatú daganatos megbetegedése okozza.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bőnyében először csomók, farokcsont fájdalom esés után alakulnak ki, majd ezek a csomók sugárszerűen, az ujjak irányába húrokba rendeződnek.
A tenyérzsugort ezeknek a húroknak a zsugorodása váltja ki, ami az ujjak behúzódásához vezet. Ok: A betegség oka egyértelműen nem tisztázott, de hátterében genetikai okok húzódnak meg. A tenyérzsugor jellemzően éves korban jelenik meg, a betegség jóval gyakrabban érinti a férfiakat, mint a nőket: az előfordulási arány nagyjából négy az egyhez, a férfiak javára. Diagnózis: A diagnózis felállítása klinikai vizsgálattal történik.
A Dupuytren-kontraktúrával napi szinten találkozó orvosok ránézés és tapintás után azonnal azonosítani tudják a betegséget, különleges kivizsgálás nem szükség. Tünetek: Kezdetben a kontraktúrák kialakulása előtt a tenyérben csomók jelennek meg a tenyérben, melyek a bőr zsugorodását eredményezik.
Később a csomók kötegekké alakulnak és az ujjak nyújtása nehezítetté válik, majd a folyamat előrehaladtával az ujjak behajlított kényszertartásban rögzülnek. Kezelés: Műtéti kezelés jön szóba, mely gyakorlott kézsebészt igényel.
Ízületi gyulladás (arthritis) – a kéz ízületeinek akut vagy krónikus gyulladása
A műtét lényege az ujjakat hajlított helyzetben rögzítő aponeurosis bőnye teljes vagy részleges eltávolítása. Teljes mozgás a műtét után sem érhető el minden esetben. Az utóbbi években ismerté vált Magyarországon is a betegség injekciós kezelése. A Xiapex nevű gyógyszert közvetlenül a húrba kell adni, mely 24 óra alatt oldja a húrt és a behajlított állapot ezt követően megszüntethető.
Az eljárás nagyon költséges, biztosító által nem finanszírozott így hazánkban egyelőre még nem terjedt el. Ganglionok: A ganglion ciszták a kézen és a csuklón található igen gyakori csomók, melyek az ízületekkel és inakkal összefüggésben fordulnak elő.
A leggyakoribb előfordulási helyük a csukló háti oldala, a csukló tenyéri oldala, az ujjak töve a tenyéren és az ujjak végpercén a kézháti oldalon. A ganglion cisztát tiszta folyadék vagy zselé tölti ki.
